„Imagine the Future is Watching You” (Képzeld el, hogy a jövő figyel téged) – Heidi Rondak fotója

Ezen a portrén egy nő néz mereven a kamerába. Feltűnő jelenség, magas arccsontokkal, telt ajkakkal és szinte feketének látszó, sötét szemekkel. A fény visszatükröződik a homlokáról és az orrnyergéről, míg arcának jobb oldala árnyékban marad.

Szépen megmunkált fejdíszt visel. A feje két oldalán, a szemei mellett kerek, kamerának tűnő eszközök láthatók, a közepükben lévő piros fénypontok pedig egyenesen a nézőre irányulnak. Az eszközöket látszólag drótok kötik össze, de ezek nagyon hasonlítanak a növények gyökereire. A nő fejének tetején halvány színű, mohával benőtt, ovális alakzatok csoportosulnak. Ezekről asszociálhatunk bimbódzó virágokra vagy éppen gombákra is.

A nő világos színű, garbós nyakrészű blúzt visel. Olyan, mintha zöld moha és fű nőne ki magából az anyagból. Ez a sötét háttér előtt álló, magával ragadó és szokatlan lény a technológia és a természet szimbiotikus egységét jelképezi.

A nő világos színű, garbós nyakrészű blúzt visel. Olyan, mintha zöld moha és fű nőne ki magából az anyagból. Ez a sötét háttér előtt álló, magával ragadó és szokatlan lény a technológia és a természet szimbiotikus egységét jelképezi.

Heidi Rondak vagyok, divatfotós. Habár ez a kép fotónak tűnhet – egy kicsit még hasonlít is a saját munkáim közül néhányra –, mégsem az. Nem használtam fényképezőgépet, nem stúdióban készült, és a kép közepén látható modell még csak nem is létezik.

Ugyanis ezt a képet a mesterséges intelligencia – röviden: MI – segítségével hoztam létre 2024 januárjában.

Generatív MI szoftver használatával bárki alkothat ilyen képeket írásos parancsok bevitelén keresztül. Ha egy ilyen programban szeretnél létrehozni képeket, a parancs megfogalmazását mindig ezzel kezdd: „Képzeld el...”.

Ahogy a kifejezés is sugallja, ilyenkor azt kérjük a programtól, hogy egy olyan képet alkosson meg, amely egy (még) nem létező világot vagy jövőt ábrázol. Próbálom úgy használni a szoftvert, hogy egy olyan jövőt idézzen meg, amelynek minden műszaki, környezetvédelmi és társadalmi reménye és álma együtt, egy képkockán tud megjelenni.

A generatív MI abból tanul, amihez már eleve hozzá tud férni. Vagyis ezek a programok már létező tartalmak és információk hatalmas gyűjteményéből merítenek ihletet – a science fictiontől kezdve a filmekig, könyvekig stb. Ennek eredményeként szinte korlátlan lehetőség nyílik számukra mindannak megteremtésére, ami már most is rendelkezésre áll.

Az ilyen képek létrehozásakor derül ki, mennyire hatásos és lenyűgöző dolog az MI. Ugyanakkor ennek a technológiának a megjelenésével számos kérdés és nehézség is felvetődik.

Többek között az, hogy az MI nyomán újra kell gondolnunk a kreativitást – mit is jelent valójában, és hogyan használjuk fel az önkifejezésre.

A kreativitás lényege abban rejlik, hogy képesek legyünk különféle módokon ötvözni már meglévő gondolatokat. Így képzelünk el valamilyen új dolgot – az általunk már ismert képzeteket és gondolati elemeket összefűzve valamilyen forradalmi dolgot, valami egészen mást tudunk megalkotni.

Nézőponttól függően az MI jelenthet fenyegetést is az ember kreativitására, de akár többet is kihozhat belőle.

Habár az általam használt program elsődlegesen vizuális tartalmakat hoz létre, a generatív MI miatt a szóhasználatunkat is újra kell gondolnunk.

Ugyanis ilyenkor az írott nyelv használatával hívunk életre valamilyen képi dolgot. Ez azért is nagyon érdekes, mert így alaposan át kell gondolnunk, hogy mit értünk egy-egy szón, illetve hogyan használjuk a szavakat – főleg akkor, amikor az MI által megalkotott képi világ köszönőviszonyban sincs azzal, amelyet eredetileg elképzeltünk.

A szavak jelentése nagyban eltérhet, attól függően, hogy egy adott személy hogyan határozza meg őket, milyen összefüggésben szerepelnek, de számos további tényezőt is figyelembe kell venni. Az MI-programok gyakran túlságosan is szó szerint értenek bizonyos szavakat, arra kényszerítve ezzel bennünket, hogy más perspektívából közelítsük meg a kérdést, és igazodjunk a gépi tanuláshoz.

Az a gyorsaság, amellyel az MI-t kifejlesztették és elterjedt az élet és a munka minden területén, egyesek számára aggasztó a technológia jövőjét tekintve, de én derűlátó vagyok.

Ez a kép pont ennek a pozitív szemléletnek a példája. Szemlélteti, hogy a természet mindig is az ember énjének szerves része lesz, de közben a technológia is egyre nagyobb szerepet játszik majd az életünkben. A technológia itt nem betör a képbe, hanem szépen belesimul a nő személyiségébe, a természeti elemek pedig csodásan együtt tudnak létezni a technológia mellett.

A kép talán legszokatlanabb részletét azok az eszközök adják, amelyeket a feje két oldalán visel. Ezek szem alakú kamerákhoz hasonlítanak, amelyek a nő szimmetrikus arcának két oldalán figyelik a szemlélőt. Mégis, a nő magabiztos és öntudatos arckifejezése azt sugallja, hogy ezek az eszközök nem zavaró elemek, hanem épphogy szervesen hozzá tartoznak.

A futurisztikus objektívek mereven visszabámulnak a szemlélőre, azt sejtetve, hogy valamilyen ismeretlen szándék rejlik mögöttük. Azt érezhetjük, hogy a technológia figyel minket – nem feltétlenül valamilyen vészjósló módon, hanem talán inkább azért, hogy tanuljon tőlünk, hogy jobbá tegye az életünket.

A kép a perspektívák összjátékának eredménye – az ilyesmivel nagyon szeretnek kísérletezni a fotósok. Lehet, hogy egy nap majd a fényképezőgépeket kiegészítőkként vagy a testhez rögzítve fogják viselni azzal a céllal, hogy javítsanak a korlátozott látási képességeinken.

Bármit hozzon is a jövő, fotósként elképzelhetetlennek tartom, hogy nélkülözni kelljen a fényképezőgépemet. Bármennyire előrehaladottá válik is majd az MI technológia, a fényképezőgépeket sosem fogja leváltani. A fényképezőgép nem kér minket arra, hogy képzeljünk el valamit, mert erre nincs is szükség. Azt örökíti meg, ami már eleve ott van – tehát ami valódi és kézzelfogható.

A munkámban előszeretettel kísérletezek a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekkel, mert hiszek abban, hogy jobbá tudja tenni a képeimet. A technológiát vagy egyfajta építőelemként tudom használni, vagy pedig arra, hogy a meglévő képi világomat tökéletesítse.

S bár a fotózást nem fogják felváltani az MI által generált képek, ettől még inspirálhat bennünket arra, hogy még tovább feszegessük a képi ábrázolás határait.

Az eszközök többségéhez hasonlóan erről is elmondható, hogy minden attól függ, mi a célunk vele. Az MI megkönnyítheti a koncepciók megalkotásának kreatív folyamatát, továbbá megerősítheti a kreatív szándékot, sőt, akár tökéletesítheti is azt a korai szakaszban történő képi megjelenítéssel.

Néha fantáziálok olyan fotózásokról, amilyeneket még nem csináltam. Ilyenkor szoktam a mesterséges intelligenciához fordulni, hogy alkosson meg valamilyen elképzelést ezekről. A segítségével el tudok képzelni egy olyan valóságot, ami még nem következett be. A segítségével el tudom képzelni a jövőt.

Tudj meg többet Heidi Rondak Canon nagykövetről 