WORLD UNSEEN KIÁLLÍTÁS
„Chloe Kelly” – Marc Aspland fotója
Marc Aspland sportfotós a Lionesses csapatának döntő pillanatát örökíti meg a Wembley Stadionban
WORLD UNSEEN KIÁLLÍTÁS
Marc Aspland sportfotós a Lionesses csapatának döntő pillanatát örökíti meg a Wembley Stadionban
Hallgasd meg, mit mesél Marc Aspland a saját fotójáról
A fotó közepén Chloe Kelly angol labdarúgó a tizenhatoson belül van, nagyjából két és fél méterre a kaputól. Teljesen fehér mezt visel, éppen hátradől, szőke lófarka a levegőben, jobb lábával pedig a kapu felé tereli a labdát.
Az emberekkel teli jelenet az UEFA női Európa-bajnokságának döntőjén készült 2022-ben. Kellytől balra a csapattársa, Lucy Bronze látható, aki reménykedve figyel. A labdától jobbra egy német védő a kapu előtt sürögve próbálja valamivel – bármivel – az útját állni. A háttérben a 87 192 szurkoló egy részét lehet kivenni – ez rekordnak számító részvevő egy női nemzetközi találkozón. A piros és fehér színeket viselő tömeg várakozva áll.
Ez a kép, amely azt a töredékmásodpercet ragadja meg, mielőtt a labda begurult a hálóba, nem csupán egy gólt örökít meg. Sokkal többet jelképez. Ez egy döntő pillanat, amelynek utórengései nem álltak meg a Wembley Stadionnál, amely a szabályokat sutba dobva örökre megváltoztatta a női sport világát.
Ez a kép, amely azt a töredékmásodpercet ragadja meg, mielőtt a labda begurult a hálóba, nem csupán egy gólt örökít meg. Sokkal többet jelképez. Ez egy döntő pillanat.”
Marc Aspland vagyok, a The Times és a Sunday Times vezető sportfotósa. Ezt a fotót 2022 júliusában készítettem Kellyről, aki percekkel később azt ünnepelte, hogy egy komoly kupát nyert el az országának, és forradalmat indított el a sport terén, az országban élő összes nőt és lányt megszólítva.
Az ilyen fotók Henri Cartier-Bressont juttatják az eszembe, akit a modern sajtófotózás atyjának szokás tekinteni. 1952-ben kiadott könyvének az Images a la Sauvette (A döntő pillanat) címet adta, és már önmagában ez a kifejezés is maradandó hatást gyakorolt fotósok generációira – engem is beleértve.
A döntő pillanatnak szinte minden fotózási műfajban megvan a jelentősége: az elismert tájfotós Ansel Adamstől kezdve Moonrise Hernandezen át Neil Liefer ikonikus képéig, amelyen Muhammad Ali gúnyolja a földön fekvő Sonny Listont, miközben azt ordítja neki: „Állj fel és harcolj te félkegyelmű!”.
A sportszerkesztőm minden nap elvárja tőlem, hogy olyan pillanatokat örökítsek meg, amelyek egy sportesemény teljes történetét összegzik. Természetesen azt szeretné, hogy a győztes gólokat és a főbb beszédtémákat kapjam lencsevégre, ugyanakkor azt is megköveteli, hogy egyetlen képen foglaljam össze egy mérkőzés 90 percét: annak a döntő pillanatnak a megörökítésével, amely szerintem tökéletesen tükrözi a teljes meccset. Vagy akár egy egész bajnokságot.
Cartier-Bresson arra törekedett, hogy csendben maradjon, sőt, láthatatlan megfigyelője legyen a körülötte lévő világnak. Tükör nélküli és halk Canon EOS R3 fényképezőgépeinkkel most már mi is csendben tudjuk megörökíteni a világot, de a modern fényképezőgép-technológiában elért fejlődés távolabb már nem is állhatna azoktól az időktől, amikor Cartier-Bresson egy SLR 35 mm-es fényképezőgéppel készítette fekete-fehér fotóit, egyetlen exponálási lehetőséggel. Habár egy világ választja el a technológiáinkat, a céljaink ma is ugyanazok: megragadni a döntő pillanatot.
Marc Aspland a Wembley Stadionban készítette ezt az ikonikus fotót Canon EOS R3 fényképezőgépével, 2022-ben.
A sportfotózás a képnek azt a lényegi tulajdonságát sűríti össze, hogy felér ezer szóval. A The Timesnál dolgozó újságíró munkatársaim meg tudják nézni a visszajátszásokat, hogy bőven a határidő előtt elkészüljenek a gyönyörűen megírt szövegükkel – de egy fotósnak egy másodperc kétezred része – viszonyításképpen: egy szempillantásnyi idő általában a másodperc tizedrésze – áll a rendelkezésére ahhoz, hogy megragadja egy adott sportesemény meghatározó pillanatát.
A sportfotósoknak nincs lehetősége visszajátszani az akciót, és ha lemaradsz a kulcsfontosságú pillanatról, az többé nem jön vissza. Minket, fotósokat pont az ilyen döntő pillanatok megörökítése határoz meg.
Amikor megnézzük a legjobb fotósok munkáit, gyakran azt látjuk, hogy az időzítés tökéletesen megragadott egy döntő pillanatot. Legyen szó a menyasszony röpke mosolyáról, amelyet újdonsült férjére villant, a hajnali felhőalakzatokról egy hatalmas táj felett, a következő zsákmányára leső ragadozómadárról, vagy a kifutón végigvonuló modell magabiztos járásáról – ezek mind döntő pillanatok.
A fotózás segítségével kiragadhatunk egy pillanatot a történelem folyamából, személyessé és időtlenné téve azt. Mindannyiunknak vannak fotói a gyerekeiről abból az időszakból, amikor még kicsik voltak – ilyenkor azonnal fel tudjuk idézni azt az időpontot és helyet, amikor és ahol a kép készült, hiszen ezek is döntő pillanatok, amelyek átmenetileg megállítják az időt.
Ezzel máris elérkeztem ehhez a 2022. július 31-i enyhe nyári délutánhoz, amikor Anglia és Németország játszott egymás ellen a Wembley Stadionban az UEFA női Európa-bajnokság döntőjén.
A Lionesses csapata a nyolcszoros győztes Németországgal küzdött meg egy olyan mérkőzésen, amely vízválasztó lett a női sport terén. A 79. percben Németország egyenlített, ezért hosszabbítást ítéltek meg, és az összes angol szurkoló által rettegett szó – „szabadrúgás” – már fenyegetően benne volt a levegőben.
A rekordnagyságú tömeg hangulata és érzelmei a tetőfokra hágtak, és a 110. percben Kelly által csőrrel bevitt gól, amely a labdarúgó első nemzetközi bajnoki gólja volt, 56 évnyi fájdalommal számolt le, és ezzel a labdarúgás hazatérhetett szülőhazájába.
A csőrrel rúgott gól is döntő pillanatnak tekinthető. Látszik, hogy Kelly jobb lábában minden ín megfeszül, hogy a labda a vonalon túlra kerüljön, és hazai földön nyerjenek bajnokságot, ezzel örökre megváltoztatva a dolgok állását.
A 110. percben Kelly által csőrrel bevitt gól a labdarúgó első nemzetközi bajnoki gólja volt, amely 56 évnyi fájdalommal számolt le, és ezzel a labdarúgás hazatérhetett szülőhazájába.”
A csőrrel rúgott gól is döntő pillanatnak tekinthető. Látszik, hogy Kelly jobb lábában minden ín megfeszül, hogy a labda a vonalon túlra kerüljön, és hazai földön nyerjenek bajnokságot, ezzel örökre megváltoztatva a dolgok állását.
Már nem is számolom, hány focimeccset dokumentáltam az évek során, és a gólokról készült képek elég hasonlónak szoktak tűnni.
Ami azt illeti, nem igazán rajongok a „valaki elrúgja a labdát” zsánerért vagy fotókért, de ez mégis egy pillanat alatt elmeséli a győztesek és a legyőzöttek történetét. Nálam otthon csak labdarúgással kapcsolatos képek vannak a falakon. Például az a klasszikus jelenet, amikor Geoff Hurst 1966-ban mesterhármast hozott össze a hosszabbításban a bal lábbal lőtt szédítő győztes góljával, és ezzel Anglia emlékezetes győzelmet aratott... az NSZK ellen. Ez is egy klasszikus „döntő pillanat”.
De van egy másik képem, amely a The Times archívumából származik, ezen az 1954-ben készült fotón Roger Bannister szerepel, amint a mellkasa éppen hozzáér a célszalaghoz, miközben elsőként sikerült négy perc alatt lefutnia az egy mérföldes távot. Az újság fotósa, William Horton épp a salakpálya közepén állt, és egy 5'x4"-es üveglapos fényképezőgéppel fotózott. Ez a történelemnek egy olyan pillanata, amely ikonikussá vált.
Álmodni sem merek arról, hogy a saját munkámat Cartier-Bressonéval vegyem egy kalap alá, de Kelly egyszerű, csőrrel berúgott gólja is döntő pillanattá vált, egy másodperc 1600-ad része mindent megváltoztatott, és egy teljes nemzet számára forradalmasította a női sportot.
Ez a pillanat nem pusztán a győzelmet jelképezi. Hanem egy diadalt. Chloe Kelly, a csapattársai, Anglia és a világon élő összes nő és lány számára.
Szerettük volna sokak számára elérhetővé tenni a World Unseen kiállítás élményét, ezért az ikonikus képeket a Canon PRISMAelevate XL szoftver és az Arizona nyomtatósorozat segítségével dombornyomott változatban is kinyomtattuk, a képek címét pedig Braille írással tettük mellé. Ezekről az innovatív termékekről alább tudhatsz meg további részleteket:
A Canonnak és egy világhírű ultrahangszakértőnek köszönhetően egy látássérült anya megtapasztalhatja a babájáról készült magzatfotót.
Ian Trehern vak fotós által készített lélegzetelállító fekete-fehér portré.
Samo Vidic életteli portréja a paralimpiai úszó Darko Đurićról
Yagazie Emezi hatásos tanulmánya egy női testről és a hegekről, amelyeket viselünk.