Vadvilágfotózás: egy profi és egy hobbifotós tesztelte a Canon RF 200-800mm F6.3-9 IS USM objektívet

A vadvilág fotózása egyedülálló műfajnak számít – minden pillanat lehetőséget nyújt valamilyen rendkívüli látvány feltárására, valódi szépsége ugyanakkor abban rejlik, hogy bárki tehet vele egy próbát. Az egykori tűzoltóból lett lelkes amatőr fotós, Pete Lau egy páros természetfotózás alkalmával adta tanúbizonyságát ennek társával, Guy Edwardes profi természet- és tájfotóssal a Hampshire-ben (Egyesült Királyság) található Hawk Conservancy Trust látogatóközpontban.

Guy szívesebben fotózza az állatokat azok szemmagasságában. „Ha az alany füvön, homokon vagy vízen időzik, akkor igyekszem elfeküdni a földön, vagy a lehető legalacsonyabb szögből fotózni” – magyarázza. „Ilyenkor jobb a fényeloszlás az előtérben, a háttér pedig sokkal hamarabb elmosódik. Akár minimális, 15–30 cm-es perspektívaváltással is jelentősen változtatni tudunk a kép hatásán. Ráadásul így a ragadozó madarak fotózásakor el tudjuk rejteni a pányvát is [amely a madár lábához van kötve].”

A talajszinten való fotózás érthető okokból még Guy segítségével sem volt lehetséges Pete számára. Szerencsére a páros megtalálta a megoldást – a Canon EOS R7 változtatható képszögű érintőképernyőjének használatával. „Pete a kerekesszéke oldalánál tartotta a fényképezőgépét, és a képernyő segítségéve igen alacsony szögből tudott fotózni” – meséli Guy. „Úgy nagyjából 30 cm-re volt a talajtól, és már ezzel is teljesen más képeket sikerült készítenie.”

Pete, aki jó néhány éve fotóz lelkes amatőrként, azt mondja, hogy normál esetben ezt nem tudná kivitelezni. „Fantasztikus dolog, hogy ez a megoldás mennyivel nagyobb rugalmasságot biztosít” – állapítja meg.

„Még ha van is egy olyan nagyszerű alanyunk, mint amilyen egy bagoly, időnként ez is kevés. Gondolni kell a háttérre is” – mondja Guy, hangsúlyozva, hogy egyetlen apró mozdulatnak is óriási jelentősége tud lenni. „Az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM 800 mm-es hatótávolságával igen szűk látómezőt lehet elérni, szóval elég csupán egy kicsit megmoccannunk, és máris teljesen megváltozik a háttér.”

Pete számára kellemes meglepetés volt, hogy alig mozdult el a kerekesszékével, és így is határozottan javítani tudott felvételei kompozícióján. „Azt gondoltam, sokat kell majd mozognom, de tévedtem” – teszi hozzá. „Az első felvételeimen zsúfolt lett a háttér, mindenhol gallyak lógtak be, viszont elég volt csak néhány centimétert mozognom balra vagy jobbra, és máris szemmel látható volt a különbség.”

Guy gyakran használ Canon RF 600mm F4L IS USM objektívet Canon Extender RF 1.4x extenderrel a vadvilág fotózásához, de az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM 800 mm-es fókusztávolsága még őt is lenyűgözte. „A fókuszrögzítés szempontjából az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM nagyon jó munkát végzett, még gyenge fényviszonyok mellett is remekül nyomon követte a témát” – mondja. „De a nagyobb távolságból való fotózás legjobb velejárója a gyorsabb autofókusz. Képzeld el, hogy egy feléd repülő madarat 800 mm-es objektívvel fotózol. Jó messze lesz tőled, viszont az autofókusznak csak picit kell elmozdulnia a nyomon követéséhez. Ahhoz, hogy egy 300 mm-es objektívvel el tudd érni, hogy a madár ugyanakkora méretű legyen a képkockán, sokkal közelebb kell lennie hozzád. Vagyis a lencsetagnak a fókusz megtartása érdekében távolabbra és gyorsabban kell mozognia. Lényegében minél nagyobb a fókusztávolság, annál egyszerűbben működik a fókuszálás, és persze annál hatékonyabb is.”

Az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM 800 mm-es fókusztávolsága további előnyökkel is járt Pete számára. „A legnagyobb bosszúságot az okozza, hogy nem tudok elég közel kerülni a témáimhoz” – árulja el. „Ha járdán vagy úton közlekedem, fizikailag arra a helyre vagyok korlátozva. Viszont ha letérek az útról, akkor előfordulhat, hogy kiesek a székemből, szóval nekem egy ilyen fókusztávolság eszméletlenül jó dolog. Közelebb tudok kerülni, mint korábban valaha.”

Ha az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM objektívet egy APS-C fényképezőgéppel, például egy EOS R7 modellel használjuk, ennek az a külön előnye, hogy a kisebb érzékelő hatékonyan vágja körül a képterületet, növelve ezzel az objektív hatótávolságát. Az objektívtartomány legfelső, 800 mm-es értékének használatakor az APS-C érzékelő ugyanazt a látómezőt biztosítja, mint ha egy teljes képmezős fényképezőgépre tennél egy 1280 mm-es teleobjektívet.

Guy hozzáteszi, hogy az objektív másik remek jellemzője a zoomtartománya. „Amikor próbálsz elcsípni egy madarat az égen, és egészen 800 mm-ig zoomolsz, akkor nehéz lesz pontosan lekövetni, hol van éppen” – magyarázza. „Először zoomolj ki az objektívvel 300 vagy 400 mm-re, hogy megtaláld az alanyod, majd tedd vissza 800 mm-re, hogy a teljes képet kitöltse a felvétel.”

Ha gyorsan mozgó élőlényeket szeretnél megörökíteni, Guy szerint inkább hagyd otthon az állványt. „A kézből való fotózás biztosítja a gyors mozgáshoz vagy a helyváltoztatáshoz szükséges rugalmasságot” – fejti ki. „Itt az egyetlen problémát az jelentheti, ha nehéz teleobjektívvel fotózol – ekkora súlyt nem tudsz túl sokáig megtartani.”

Pete rendszerint egy egylábú állványt szokott használni stabilizátorként, amellyel még jobban tehermentesítheti magát, de Guy most mutatott neki egy új technikát. „Ha magam elé húzom mindkét könyökömet, és kitámasztom őket a hasamon, ez sokkal nagyobb rugalmasságot jelent a mozgó témák nyomon követésekor. Egylábú állvány használata esetén viszont annak a szintjére vagyok korlátozva” – magyarázza. „Az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM annyira könnyű, hogy egy kézzel is tudok vele manőverezni, ellentétben más objektívekkel, amelyek kezelése sokszor felér egy súlyemelő edzéssel.

A dizájnja is nagyon jól átgondolt” – teszi hozzá. „Egy ujjal és hüvelykujjal jóformán mindent el tudok érni, egy szuper teleobjektívhez képest pedig meglehetősen szép és kompakt.”

A vadvilág fotózásához Guy rövid záridőt javasol. „Legalább 1/2500 mp-es sebességgel fotózz, még olyankor is, ha egy éppen pihenő madarat örökítesz meg” – mondja. „Ha hirtelen el is repül, te készen fogsz állni.”

A rövid záridő nemcsak az állat mozgását merevíti ki, hanem Pete elmondása szerint az övét is kompenzálja. „Állapotomból eredően meglehetősen instabil vagyok” – magyarázza. „Mellkastól lefelé nem tudom szabályozni, hogy mit csinál a testem, ezért gyakran remeg a kezemben a fényképezőgép. A zársebesség növelése kompenzálja a madár mozgását – és az enyémet is. Az RF 200-800mm F6.3-9 IS USM optikai képstabilizátora egyszerűen szenzációs – igazi áttörést jelent a hozzám hasonló, megváltozott képességű emberek számára.”

Guy arról számolt be, hogy a gyors záridő érdekében gond nélkül tudott dolgozni ISO 6400-as érzékenységgel, különösen az árnyékos erdőkben, ahol rosszak voltak a fényviszonyok. „Szerintem az emberek túlzottan aggódnak a magas ISO-értékek és a zaj miatt” – mondja. „Inkább legyen egy éles, kristálytiszta, de esetleg egy kicsit zajos képem, mert ezt később szoftver segítségével korrigálni tudom, mint hogy egy az egyben elszalasszak egy jó fotót.” Ráadásul a modern fényképezőgépek kimagasló ISO-teljesítményének és zajcsökkentő technológiáinak köszönhetően magas ISO-értékek mellett is tisztább képeket lehet kapni, mint gondolnánk.

Mindegy, hogy madarakat vagy vadállatokat fotózol, Guy technikái, Pete személyes tapasztalatai és egy olyan objektív segítségével, mint a Canon RF 200-800mm F6.3-9 IS USM, amely változatos zoomtartományt és döbbenetesen jó funkciókat kínál, egy lépéssel közelebb tudsz férkőzni, hogy megörökítsd a természet világának vadregényes szépségeit. „Csak tégy vele egy próbát” – mondja Pete. „Ezt bárki meg tudja csinálni. Mindössze annyit kell tenned, hogy kimész a szabadba, és kísérletezel egy kicsit.”


Írta: Natalie Denton