Asztrofotózás: tippek az éjszakai égbolt és a csillagok fotózásához

Éjjel a szabadban a csillagokat szemlélni igazán varázslatos élmény. Manapság a fényképezőgép-technológia fejlesztésének köszönhetően minden eddiginél könnyebb a szabadban megörökíteni a csodás éjszakai égboltot.

Itt azt vizsgáljuk, hogyan működik az asztrofotózás, milyen felszerelés szükséges az éjszakai fotózáshoz, beleértve a time-lapse technikát és a fénycsóvák megörökítését, valamint a legjobb éjszakai fényképezési technikákat és fényképezőgép-beállításokat.

Mielőtt elindulsz fotózni, ne felejtsd el ellenőrizni az időjárást, hiszen a legtisztább csillagfotókhoz felhőtlen éjszakai égboltra lesz szükséged. A részleges felhőzet azonban jellegzetes hangulatot adhat az éjszakai égboltot ábrázoló fotóidhoz, szóval légy kreatív, és fordítsd hasznodra a felhőket. Tartsd szemmel a szelet: ha viszonylag mozdulatlanok a felhők, a hosszú expozícióval készülő fotókon nem lesznek eléggé elmosódottak.

Vigyél magaddal tartalék akkumulátorokat és memóriakártyákat, fejlámpát és meleg ruhát. Ügyelj arra, hogy az akkumulátorok mindig a zsebedben legyenek, mert gyorsabban lemerülnek, ha hidegnek vannak kitéve.

A legjobb éjjeli égboltot megörökítő fotók elkészítéséhez ki kell menned a természetbe, el a fényszennyezés elől. Keress egy csendes, mesterséges megvilágítás nélküli helyet. A város fényei nagyobb fényt árasztanak a csillagok fényeinél, de a telihold vagy a félhold is fényesebb, ezért a csillagok fotózásának megtervezésekor ellenőrizd a holdnaptárat.

Az északi féltekén a március és szeptember közötti időszak a legalkalmasabb a Tejút fotózásához, mert ilyenkor látszik belőle a legtöbb. Törekedj arra, hogy éjfél és hajnali öt óra között fényképezz, illetve lehetőleg újhold idején. A Tejút „szezonja” a déli féltekén tovább tart, februártól egészen október végéig.

A csillagos ég megörökítéséhez kezedbe kell venned fényképezőgéped irányítását; válaszd a manuális módot (M), és próbáld ki az alábbi beállításokat:

• Záridő: A csillagok a Föld forgásával mozognak, így ha a tűhegynyi fényeket szeretnéd pontosan megörökíteni, legfeljebb 20 másodpercre állítsd a záridőt. Ha ennél hosszabb záridőt állítasz be, fénycsóvaként fognak megjelenni a képen.
• Rekeszérték: A rekeszértéket is nagyobbra kell állítanod. Ezzel a lehető legtöbb fényt engedheted a fényképezőgépbe, miközben az expozíciós időt viszonylag röviden tarthatod. Fontos, hogy a nagyobb rekeszérték kis mélységélességgel jár, tehát a közvetlen előtérben semmi sem lesz fókuszban.
• ISO: Fotóid expozícióját harmadrészt az ISO beállítása szabályozza. Minél nagyobb az ISO-szám, az érzékelő annál érzékenyebb a rekeszen keresztül bejutó fényre. Azonban ha túl magas számot állítasz be, a képek szemcsések lesznek. Mielőtt az ISO-beállításokkal kísérleteznél, győződj meg róla, hogy elégedett vagy a rekeszértékkel és a záridővel. Először próbáld ki ISO1600 értékkel, és fokozatosan állítsd át, így megfigyelheted, hogyan befolyásolja a felvételeket.

Az éjszakai égbolt fényképezése bármilyen fényképezőgép autofókuszát próbára teheti. Érdemes átfordítani az AF/MF kapcsolót a Canon objektívgyűrűn, és manuális fókuszra váltani. Az olyan tükör nélküli fényképezőgépekkel, mint a Canon EOS R6 és EOS RP, megtekinthető a jelenet nagyított előnézete az elektronikus keresőben és a hátsó kijelzőn, így rendkívül pontos manuális fókuszt tesznek lehetővé. További előnye, hogy a keresőben automatikusan nagyobb fényerővel jelenik meg a kép. Ugyanazokat az előnyöket élvezheted a DSLR fényképezőgépekkel, mint például a Canon EOS 90D készülékkel, ha a képeket Élő nézet módban, a hátsó LCD-kijelző használatával készíted.

A magas megapixelszámmal rendelkező fényképezőgépek, mint például a Canon EOS R5, nagy hatással lehetnek az éjszakai égbolt fotózására, és segítségükkel megörökítheted a legapróbb részleteket is a csillagok fényképezésekor. Így érheted el azt, hogy akár a legkisebb, leghalványabb csillagok is tisztán láthatóak legyenek ahelyett, hogy teljesen hiányoznának a képről. Ez a részletesség különösen fontos, ha a nyomatokat szeretnél készíteni a csillagos éjszakai égboltot ábrázoló képekből*.

A „gyors”, azaz nagy rekeszértékkel rendelkező objektívek mindig ideálisabbak a csillagok fényképezéshez, és nem feltétlenül kerülnek egy vagyonba. A Canon RF 35mm F1.8 Macro IS STM például kiváló objektív az asztrofotózáshoz. Az objektív mérsékelten széles látómezeje az éjszakai égbolt nagy részét fedi le, míg a nagy rekeszérték rengeteg fényt enged be, az optikai képstabilizátor pedig kézi éjszakai felvételek készítését teszi lehetővé. A Tejútról készült még tágasabb felvételek készítéséhez a Canon RF 16mm F2.8 STM ideális megoldást jelent, mivel kompakt kialakításával ötvözi az ultranagy látómezőt és a nagy rekeszértéket.

Ha a még sokoldalúbb zoomobjektíveket kedveled, a Canon RF 24-105mm F4-7.1 IS STM objektívvel rendkívül széles látómezővel és teleobjektívekre jellemző fókusztávolsággal is fotózhatsz, ami azt jelenti, hogy portrék és természetfotók készítéséhez is kiváló. Emellett képstabilizátorral is rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy hosszabb záridővel dolgozhass kézből készített fotózásnál. Azoknak a fotósoknak, akik ebben a fókusztartományban még jobb minőségre vágynak, a Canon RF 24-105mm F4L IS USM professzionális szintű, L sorozatú optikát és teljes időjárásállóságot kínál.

A Canon RF 28-70mm F2L USM lenyűgöző zoom alapobjektív az asztrofotózáshoz, és hihetetlenül nagy, f/2 maximális rekeszértékkel rendelkezik. A szélesebb végnél, ahol néhány milliméter is sokat számít, az extra szélességhez próbáld ki a Canon RF 24-70mm F2.8L IS USMobjektívet.

A Canon RF 15-35mm F2.8L IS USM ultranagy látószögű zoomobjektívvel hatalmas részt örökíthetsz meg az éjszakai égboltból, miközben továbbra is kihasználhatod az általa nyújtott nagy rekeszértéket és rugalmas zoomtartományt. A kompaktabb Canon RF 14-35mm F4L IS USM jó alternatíva – az F-stop szerint csak eggyel lassabb és még nagyobb maximális látómezőt biztosít. Tudj meg többet arról, hogy miért is nyújtanak előnyt az RF objektívek az éjszakai fotózás során a legjobb Canon felszerelés a gyenge fényviszonyok melletti fényképezéshez témájú útmutatónkból*.

Ha az APS-C formátumú DSLR fényképezőgépedhez illeszkedő, pénztárcabarát zoomot keresel, a Canon EF-S 17-55mm f/2.8 IS USM kifogástalan képminőséget, valamint a kategóriájában rendkívüli, állandó, nagy, f/2.8 rekeszértéket nyújt.

Emeld magasabb szintre az éjszakai égbolt fotózását azzal, hogy más elemeket is belefoglalsz a képbe, így még látványosabb képeket készíthetsz – az épületek, fák, hegyek vagy tükröződő tavak mind jó lehetőségeket kínálnak. Sokszor ha csupán a csillagokat fényképezzük önmagukban, olyan képeket kaphatunk, amelyek nem bírnak elegendő perspektívával vagy jelleggel, ezért mindig keress valami olyat, amivel egyedivé varázsolhatod a képeidet.

Az objektív hiperfokális távolságra való állítása az egyik hagyományos technika arra, hogy megtartsd a kép élességét az előtértől a háttérig, viszont ez számos modern, fókusztávolság-tartománnyal nem rendelkező objektív esetében nem praktikus. A különböző területek ellenőrzése nagyított előnézettel a fényképezőgép hátsó képernyőjén pontos manuális fókuszt tesz lehetővé, de a nagy rekeszérték nyújtotta kis mélységélesség miatt lehetetlen, hogy az egész jelenet fókuszban maradjon. A másik lehetőség, hogy két vagy több felvételt készítesz különböző fókusz- és expozíciós beállításokkal, külön az előtérre és külön a távoli csillagos égre beállítva, majd ezeket egyetlen képpé egyesíted egy olyan rétegmaszkokat tartalmazó szerkesztőprogrammal, mint például az Adobe Photoshop.

Ha mindent egyetlen felvételen szeretnél megörökíteni, de az előtérben lévő területek túl sötétek, próbáld meg egy vakuval, például a Canon Speedlite 430EX III-RT vakuval megvilágítani őket egy vagy több vakuimpulzussal hosszú expozíció alatt. Kreatív megoldás lehet, ha bizonyos előtérben lévő tárgyakat vagy érdekes területeket hosszú expozícióval fotózol, és közben megvilágítod őket egy zseblámpával, vagy ha autóval érkeztél a fotózás helyszínére, akár az autó fényszóróit is használhatod erre a célra.

A csillagok mozgását bemutató fantasztikus fényvonalak megörökítése valódi kihívás, de néhány egyszerű lépést követve könnyedén elsajátítható a technika. Először állapítsd meg, hol az Északi-sark, ami egyszerűen megoldható az okostelefonos csillagtérkép alkalmazással. Ha úgy helyezkedsz, hogy az Északi-sark (vagy a déli féltekén a Déli-sark) legyen a fényképed fókuszpontja, valamint hosszú expozíciót használsz, a képen egy központi hely körül körkörös mintázat alakul ki. Ne feledd, hogy hosszú expozícióval készített képek esetén a mozgás okozta elmosódás elkerülése érdekében fontos az állvány használata.

A csillagok nem adnak túl sok fényt, ezért használj magas ISO-értéket (800, 1600 vagy magasabb), hogy tisztán látható fénycsóvákat kapj. Kísérletezz néhány próbafotóval, mielőtt hosszú expozícióval próbálkozol, mert minél nagyobb az ISO, annál valószínűbb, hogy a kép „zajos” lesz.

Bár a csillagok 24 óra alatt fordulnak körbe teljesen az égbolton, a teljes körkörös fénycsóva körülbelül 60–90 perces expozícióval érhető el. Ha az északi féltekén fotózol, hasznos viszonyítási pont lehet, ha megkeresed a sarkcsillagot, amely körül látszólag a többi csillag is forog.

Sok kamerán a leghosszabb záridő 30 másodperc, ezért használd a manuális mód (M) bulb expozíció beállítását. Ezzel olyan sokáig nyitva tarthatod a zárat, amilyen sokáig csak szeretnéd. Állítsd a fókuszt végtelenre, és ha készen állsz, próbáld ki a 30 perc körüli expozíciót. Ezután ismét ellenőrizd a fotót. Lehet, hogy szükség lesz néhány próbálkozásra – és némi türelemre –, de végül olyan képeket fogsz készíteni, amelyekkel elégedett leszel.

Egy másik lehetőség a time-lapse videó készítése az éjszakai égboltról. Számos Canon fényképezőgép, köztük a Canon EOS R6, az EOS R5 és az EOS 90D beépített intervalométert használó time-lapse videó felvételi móddal rendelkezik. Rögzítsd a fényképezőgépet egy állványra, és állíts be legalább 20 másodperces záridőt, a rekeszértéket és az ISO-értéket pedig ennek megfelelően állítsd be (az f/4 és az ISO640 általában beválik). Készíts egy próbafelvételt, tekintsd meg a felvételt, és végezd el a szükséges módosításokat az expozíció beállításain. Ezután állítsd be az intervalométert úgy, hogy néhány percenként egymást követő felvételeket készítsen.

A sorozat teljes felvételkészítési ideje attól függ, hogy milyen hosszú time-lapse videót szeretnél készíteni az éjszakai égboltról, illetve a képkockasebességtől. Például egy összesen 60 felvételből álló, 30 kép/mp sebességgel készített sorozatból két másodperc hosszúságú time-lapse videó lesz.

A jól megkomponált, csillagokról készített time-lapse felvétel bámulatosan rögzíti, ahogy az égbolt fokozatosan forogni kezd. Ha szerencséd van, vagy úgy tervezed meg a fotózást, hogy az egybeessen egy meteoresővel, a képen átrepülő hullócsillagok csodás galaktikus hatást kelthetnek. Tudd meg, hogyan örökítik meg a profik ezt a lenyűgöző égi jelenetet a meteoreső fotózásáról szóló útmutatónkból*.


Írta: Matthew Richards


^{*A kiválasztott nyelveken érhető el.
Az Adobe és a Photoshop az Adobe Egyesült Államokban és/vagy más országokban bejegyzett védjegye vagy védjegye.}