Profi tippek tájképek készítéséhez

Útközben számtalan érdekes helyre és lenyűgöző látképre bukkanhatsz. A fényképezésre méltó helyek felkutatása azonban elhivatottságot kíván. Ha tehát felfedezel egy nagyszerű helyet, a róla készült fotónak vissza kell adnia a valóságot. Ebben a cikkben átvesszük a tájfotózás során előforduló leggyakoribb hibákat, valamint azok helyrehozását.

Gondold át, hogyan egészítheted ki a távoli tájakat közelebbi részletekkel. A hangsúlyos előtérként is emlegetett közeli részletek csodákat művelnek a kompozícióddal, ugyanis végigvezetik a szemet a jeleneten. Ezzel ellentétben egy egyhangú, üres előtérrel egyszerűen csak elfecsérled a képmező egy jelentős részét.

Ha hangsúlyos előteret szeretnél, próbáld ki az Élő nézetet, és kísérletezz a különböző fényképezőgép-pozíciókkal, hogy megtaláld a tökéletes egyensúlyt az előtér és a háttér között. Egy változtatható képszögű képernyővel rendelkező fényképezőgéppel, például a Canon EOS RP készülékkel a talajról is kényelmesen fotózhatsz, ami a sziklák vagy növények keretbe foglalásakor gyakorta szükséges. Ha ezekhez hasonló objektumokat helyezel a jelenet előterébe, kiegyensúlyozott kompozíciót hozhatsz létre. Azt is érdemes azonban észben tartanod, hogy nem feltétlenül kell minden tájképnél hangsúlyos előteret létrehoznod. Ez egyszerűen csak egy hasznos kompozíciós eszköz, amelyet szükség esetén segítségül hívhatsz.

A nagy látószögű objektívekkel teljes egészében megörökíthetsz egy-egy gyönyörű jelenetet, azonban nem minden felvételhez szükséges nagy látómező. Néha sokkal érdekesebb tájképeket készíthetsz, ha ráközelítesz a távoli részletekre. Egy zoom alapobjektív, mint például az itt használt Canon RF 24-105mm f/4-7.1 IS STM olyan fókusztartománnyal rendelkezik, ami tökéletesen megfelel a kezdő tájfotósoknak. Két kiemelt felvételünket a 24–105 mm-es tartomány alsó és felső határértékével készítettük, így ha még csak most ismerkedsz a tájfotózással, ez az ideális objektív a számodra. Ha elérkezik az idő, hogy komolyabb felszerelésre válts, az L sorozatú objektívek, mint például a Canon RF 24-70mm F2.8L IS USM fokozottabb időjárás-állóságot és gyorsabb maximális rekeszértéket kínálnak. A kezdőknek azonban a zoom alapobjektív is elegendő a lenyűgöző részletességű felvételek rögzítéséhez.

Az, hogy milyen fényviszonyok mellett fotózol, saját kreatív döntésed függvénye – a fény különleges hangulatot teremt, és ez segíthet új szintre emelni a tájképeidet. A tűző napsütésben való fotózás klasszikus hibának számít. Habár a merész színek kiemeléséhez hasznos lehet, általában túl kontrasztos felvételeket eredményez. Nézd csak meg, mekkora a különbség ezen a két képen. Az első közvetlen napsütésben készült. A jelenetet megörökíti ugyan, de nincs igazi hangulata. A fa részletei elterelik a figyelmet, egy nem túl tetszetős árnyéksáv húzódik végig a kép alján, és még egy hanyag, a fotós alakját idéző árnyék is tisztán kivehető. Egy későbbi napszakban, amikor a fa már árnyékban volt, újabb felvételt készítettünk ugyanerről a látképről: egy kevésbé részletes, ugyanakkor sokkal hangulatosabb fotó született. Itt az égbolt színes, a fa merész árnyékként jelenik meg, a távoli, ködös táj pedig sokkal drámaibb hatást kelt.

Fényképezés közben különböző módokon gondoskodhatsz arról, hogy a horizont vízszintesen jelenjen meg. Aktiváld az Élő nézetet, és állítsd egyenesbe a horizontot a harmadoló négyzetháló segítségével. Állvány használata esetén lehetséges, hogy egy hasznos vízmérték is lapul az állványfejben. Még ha rendelkezel is ezekkel a segédeszközökkel, akkor is előfordulhat, hogy időnként korrigálnod kell néhány egyenetlen képet. A Canon Digital Photo Professional szoftverben mindez gyerekjáték. Egyszerűen csak használd a Kivágás eszköz beállításainál található szögcsúszkát a dőlésszög korrigálásához.

A tájfotózásnál gyakran az a cél, hogy a lehető legtöbb részlet visszaadása érdekében a jelenet egészét tökéletes élességgel örökítsük meg. Ezt maximális mélységélességnek nevezzük. Az eléréséhez szűk rekeszértéket (magas f-számot) kell beállítanod. A fenti példákon megfigyelhető, hogy mi a különbség a nagy és a szűk rekesszel készített tájképek között.

Az első képen f/4-es rekeszértéket használtunk. Az előtérben látható fa élesen jelenik meg, az azt körülölelő táj azonban lágyabb. A második képen használt szűkebb, f/16-os rekeszérték az elő- és hátteret egyaránt tisztábban örökíti meg. A nagy rekesz igen hasznos lehet, ha a táj egyetlen kulcsjellemzőjét szeretnéd kiemelni, legtöbbször azonban a szűk rekeszérték és a maximális mélységélesség a célravezetőbb. A tájképekhez használandó rekeszérték beállításának egy egyszerű módja, ha AV üzemmódra váltasz, majd a tárcsa segítségével megadsz egy szűk rekeszértéket, például az f/16-os értéket. Figyelj oda a záridőre – ha túl alacsony, előfordulhat, hogy az elmosódott képek elkerülése érdekében állványt kell használnod vagy növelned kell az ISO-értéket.

A lehető legélesebb képek elkészítéséhez érdemes az objektív „optimumának” használatával fotóznod. Általános szabályként elmondható, hogy az objektív a legnagyobb rekeszérték-beállítástól két f-értéknyire biztosítja a legélesebb eredményt. Ha tehát olyan objektívet használsz, amelynél a legnagyobb beállításnál f/2.8 az f-érték, az adott objektív esetében az optimum az f/5.6 érték körül helyezkedik el.

A tájfotósok körében gyakori problémának számít, hogy ha ráfókuszálnak valamire az előtérben, azzal azt kockáztatják, hogy az adott dolog mögött minden túl lágyan jelenik meg a képen. Ez fordítva is igaz: ha a háttérben lévő elemekre fókuszálunk, az előtér lesz homályos. A hiperfokális távolsággal való fókuszálással megkeresheted, melyik a legközelebbi pont, amelyre ráfókuszálva a háttér élessége még megfelelő, így a felvételed nagyobb része lesz éles. A technika nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik, ráadásul a Photo Companion alkalmazásban elérhető mélységélesség (DOF) és hiperfokális távolság kalkulátor elvégzi helyetted a munka oroszlánrészét.

A szemmagasságból történő fotózás gyakori technika, ez azonban nem mindig eredményez kifejezetten érdekes felvételeket. Tartsd magasabban vagy alacsonyabban a fényképezőgépet, és kísérletezz különböző magasságokkal – így érdekesebb szögeket is felfedezhetsz. A tükröződések például gyakran sokkal jobban mutatnak, ha a fényképezőgépet közvetlenül a víz felett tartjuk. Sokat segíthet, ha változtatható képszögű kijelzővel rendelkező fényképezőgépet használsz, mint amilyen a Canon EOS RP is, az ilyen készülékekkel ugyanis kényelmes magasságban komponálhatod meg a képet, miközben a fényképezőgépet közvetlenül a talajnál vagy magasan a fejed felett tartod.


Írta: James Paterson