TÁJFOTÓZÁS

Ása Steinars: A tökéletes felvételhez az kell, hogy ne csak a tájat lásd

Tedd tájképeidet még jobbá egy fotóalany hozzáadásával – ismerkedj meg a „tájszelfik” bevált tippjeivel az izlandi kalandfotós és TikTok-sztár, Ása Steinars jóvoltából.
Élénkpiros téli kabátot viselő nő sétál az izlandi Skógafoss vízesés felé, miközben erősen havazik.

Ása Steinars nem mindig találta Izlandot annyira lenyűgöző helynek. Amikor hétévesen Norvégiából Izlandra költözött, az ország inkább egy kisvárosnak tűnt számára. Egy darabig külföldön dolgozott, de amikor évekkel később visszatért, a tűz és jég országát egy teljesen új, csodálatos nézőpontból kezdte látni.

Ása ma fotók és videók formájában örökíti meg otthoni és külföldi kalandjait, amelyekkel 700 ezres követőtáborra tett szert a közösségi oldalakon. Tökélyre fejlesztette a „tájszelfi” zsánerét, és munkája nyomán a visszafogott szelfik a skandináv tájat ábrázoló monumentális felvételekké lényegülnek át. Instagram- és TikTok-oldalain egyre nagyobb tisztelettel adózik Izland túlvilági csodáinak – a kráterektől, vulkánoktól és fekete homokos tengerpartoktól a fjordokig, gleccserekig és vízesésekig.

Tájfotóin gyakran szerepelnek emberek – általában ő maga. Ezek nem hétköznapi szelfik. Ezek a képek ugyanis bevonják a szemlélőt, és arra késztetik, hogy képzelje magát Ása helyére – márpedig ez egy különösen fontos szempont, amikor valaki bejegyzéseket tesz közzé a közösségi oldalakon. „Azt az érzést akarom kiváltani a szemlélőből, hogy oda tudja magát képzelni a képre, hogy kedvet kapjon eljutni az adott helyre, és saját maga tapasztalja meg a természet szépségeit, ahelyett, hogy ezeket csak messziről szemlélné” – fejti ki Ása.

Ennek érdekében Steinars képei általában egy vagy több érzékre is hatnak: szinte érezzük a tábortűz melegét egy hideg napon, halljuk a lezúduló vízesés robaját, élvezzük a forró kávé jóleső aromáját egy hosszú túra után. Steinars így mesél erről: „Számomra a fotózás lényege, hogy közvetíteni tudjam ezt az érzést – a barangolás iránti vágyat, a boldogságot, vagy egész egyszerűen a kedvet a szabadban töltött időhöz és mondjuk egy hegy megmászásához. A természet fotózása mindig is szorosan kapcsolódik a kinti világ felfedezéséhez, ezért előszeretettel jelenítek meg valakit a képen, mert így el tudom mesélni a kép teljes történetét.”

Ása most elmagyarázza, hogyan sikerül ezt elérnie, és megosztja tippjeit, hogy még magasabb szinten művelhesd a tájfotózást, és te is egészen más fényben lásd a természet világát.

Tedd tökéletesebbé a kompozíciót feltűnő ruházattal

Élénk narancssárga kabátot viselő férfi áll egy szikla peremén, a lenyűgöző norvég völgyre nyíló kilátásban gyönyörködve.

Ása szereti egy kis színnel feldobni a tájképeit, ehhez általában élénk színű ruhákat hív segítségül – mint ahogy ezen a képen is tette. „Az egyik barátommal túrázni mentünk Senja szigetére, akkor készítettem róla ezt a lélegzetelállító képet, amelyen éppen a szikla peremén áll” – meséli. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 16-35mm f/2.8L III USM objektívvel, 16mm, 1/1250 mp, f/2.8 és ISO200 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Két ember kávézgat a szabadban egy kis tábortűz mellett. A háttérben, messze egy páratlanul gyönyörű völgy látható.

Ezen a gondosan megkomponált képen Ása és barátai egy kis kávészünetet tartanak, miközben a Trolltungához, egy Norvégiában található, igen látványos sziklaképződményhez indulnak túrára. A bal oldalon látható ember hagyományos izlandi gyapjúpulóvert visel, amely visszatérő motívum Ása képein. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 24-70mm f/2.8L II USM objektívvel, 24mm, 1/200 mp, f/2.8 és ISO640 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Amikor a kezdő fotósok megpróbálják újraalkotni Ása tájszelfijeit, gyakran megfeledkeznek róla, hogy képeinek lényeges eleme a ruházat. Ása piros, sárga és narancssárga ruhákat részesít előnyben, amikor borús időben fotóz, vagy amikor a fotóalany nagyon messze van. Ha valakit egy táj részeként fotózunk le, ezzel érzékeltetni tudjuk az arányokat, míg az élénk színű ruházat feldobja az egyébként esetleg egysíkú vagy monokróm képeket.

Ása ebben hajlandó egészen odáig elmenni, hogy a ruha alapján válassza ki a fotózási helyszínt. Ez a szempont még jobban előtérbe kerül, amikor ruhamárkákkal működik együtt. Ügyel rá, hogy a helyszín jól harmonizáljon az adott márka termékével – akár a kompozíciót tekintve, akár a téma szempontjából –, de ugyanezeket az elveket követi akkor is, amikor saját célból készít képeket.

„Olyan helyet keresek, amely mind a ruházat stílusához, mind pedig a színeihez passzol” – magyarázza. „Ha nem rajongsz túlzottan az élénk színekért, akkor próbálj olyan jellegzetes, a hely stílusát idéző ruhákat használni, amelyekkel utalhatsz a természettel való kapcsolatra. Ilyenek például az izlandi gyapjúpulóverek. Amellett, hogy kellemes a viseletük, jól érvényesülnek a tájfotókon, ráadásul az alanyról készült közeli felvételekhez is ideálisak.

Az ilyen ruhadarabokkal érzékeltetni lehet a hely hangulatát, és segítségükkel a végleges képből is áradni fog a hely szelleme.

Foglald keretbe az alanyt valamilyen természeti elemmel

Kora nyári felvétel a Kerlingarfjöll-hegységről. A távolban egy hátizsákos férfi látható.

„A Kerlingarfjöll tipikusan az a hely, ahol inkább érezzük azt, hogy a Marson vagyunk, mintsem a Földön” – meséli Ása erről a képről, amely a híresen színpompás izlandi hegyvonulatot ábrázolja. „Ezt a felvételt nyár elején készítettem, amikor még nem olvadt el teljesen a hó.” A képen a hegyek és a hó alkotta kontraszt körülöleli a középen álló túrázót. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 70-200mm f/2.8L IS II USM objektívvel, 70mm, 1/400 mp, f/5.6 és ISO100 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Egy lankás mezőn álló, kíváncsian a fényképezőgépbe bámuló izlandi juh. A háttérben egy hatalmas, hóval borított hegy látható.

„Ezt a kíváncsi juhot a Vestfirðir-félszigeten kaptam lencsevégre késő ősszel, még a télire való beterelés előtt” – meséli Ása. A Vestfirðir egy hatalmas félsziget Izland északnyugati részén. Itt akár 441 méter magas sziklákat is találunk – szóval tökéletes helyszín, ha drámai tájakat akarunk fotózni. A hegyek és a lankás domboldalak gyönyörű keretet adnak, így a juh kerül a kép fókuszpontjába. A fotó Canon EOS 5D Mark IV fényképezőgéppel és Canon EF 24-105mm f/4L IS USM objektívvel (amelynek utódja már a Canon EF 24-105mm f/4L IS II USM), 105mm, 1/160 mp, f/4 és ISO100 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Ása gyakran foglalja keretbe a fotóalanyt természetes elemek, például sziklák, hegyek és vízképződmények segítségével. Időnként úgy keretezi a képet, hogy elmosódott virágokat helyez el az előtérben, az alanyra irányítva a figyelmet. Bármilyen keretezési megoldást választasz is, egy a lényeg, hogy a kompozíció sose hasson erőltetettnek.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a kép természetes és könnyen befogadható legyen” – vallja Ása. „Nem jó, ha egy kép szemlélésekor túl sokat kell morfondírozni, ezért fontos, hogy az arányok megfelelőek legyenek, a szem pedig azonnal megtalálja az alanyt, és ne kelljen keresnie azt.”

Egy zoom- vagy teleobjektív használatával még jobban kihangsúlyozhatjuk a hátteret, ha egy kicsit távolabb állunk az alanytól, majd úgy közelítünk rá, hogy a háttér kitöltse a befoglalt képet. Ha az alany kissé távolabb kerül az objektívtől, a hiperfokális távolsággal való fókuszálás előnyeit is kihasználhatod. Segítségével az alanyt és a hátteret is megfelelő fókuszban tudod tartani, még nagy rekeszértékek mellett is.

Egy hagyományos zoomobjektív, mint amilyen a Canon RF 24-105mm F4-7.1 IS STM, praktikus fókusztartományt biztosít a tájfotózással még csak most ismerkedő kezdőknek, a Canon RF 35mm F1.8 Macro IS STM prímobjektívhez hasonló nagy látószögű objektívek pedig az általuk biztosított képminőség miatt bizonyulnak bárki számára ideális választásnak a tájfotózáshoz.

Ása szerint bátran kísérletezz a kompozícióval, változtasd meg a látószöget és az alany elhelyezkedését, készíts jó sok tesztfelvételt, és légy türelmes. „Az egész arról szól, hogy rátalálj a tökéletesen megkomponált képre, viszont néha eltarthat egy darabig, mire ez sikerül” – magyarázza. „Azt tanácsolom, hogy ne kapkodj, inkább játssz a lehetőségeiddel – próbálj ki több különböző perspektívát, és hasonlítsd össze őket. Esetleg cserélj objektívet, és nézd meg, hogy ennek hatására hogyan változik a kép. Előfordul, hogy jó sok ideig szöszmötölök egyetlen képpel, de ilyenkor a bennem rejlő maximalista kerekedik felül. Végső soron mindig megéri.”

Hozd ki a meglévő fényviszonyokból a maximumot

Egy várakozó terepjáró felé rohanó férfi az izlandi éjszakában. A terepjáró bekapcsolt fényszórói megvilágítanak egy latyakos hóval borított utat.

Ása azt javasolja, hogy érdemes több helyszínen is fotózni, különféle időjárási viszonyok mellett, a nap más-más szakában, mert csak így érthetjük meg igazán a természetes fény működését és kihasználási lehetőségeit. „Sok időt töltök autózással, bejárva egész Izlandot” – meséli. „Nincs is annál izgalmasabb, mint amikor magam mögött hagyom a várost és útnak indulok a barátaimmal.” A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 24-70mm f/2.8L II USM objektívvel, 35mm, 1/125 mp, f/2.8 és ISO6400 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Ása Steinars tájfotós hosszú, fehér télikabátban, zsebre tett kézzel áll egy havas tájban.

Igaz, hogy Ása Steinars tájfotós alkalmanként használ derítőlapot a portrékészítéshez, de általában jobban szereti „a természetet a maga őszinte valójában megragadni”. Ezen a képen az izlandi influenszer szándékosan visel olyan ruhát, amely beleolvad a környezetébe, mert így akarja még intenzívebbé tenni az ősi, érintetlen táj érzetét. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel (amelynek utódja már a Canon EOS-1D X Mark III) és Canon EF 70-200mm f/2.8L IS II USM objektívvel (amelynek utódja már a Canon EF 70-200mm f/2.8L IS III USM), 200mm, 1/1600 mp, f/3.5 és ISO500 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Amikor Ása tájszelfiket készít, fontosnak tartja a rendelkezésre álló fényviszonyok kiaknázását, hogy tökéletesebbé tegye a végleges képet – függetlenül attól, hogy éppen borús az idő, vagy a nap sugarai áttörnek a felhők közül.

„Nézd meg a különbséget, amikor naplementénél és amikor délben fotózol” – javasolja Ása, aki szerint ha eltérő fényviszonyok mellett használod a fényképezőgépet a szabadban, jobban megérted majd a lágy és az éles fény közötti különbséget. Ha ez sikerül, máris elkezdheted a javadra fordítani a fény adta lehetőségeket.

A felhők pedig diffúzornak sem utolsók. „A szürke, borús égbolt gyakori Izlandon, ehhez már hozzászoktam, hiszen rengeteget fotózok itt. Már tulajdonképpen meg is szerettem, főleg olyan tájak fotózásakor, mint a kanyonok és vízesések, amikor előnyös lehet, ha nincs túl sok árnyék a képen” – magyarázza Ása. „Ezzel lágyabb hatást lehet elérni, ráadásul így könnyebb jól exponálni az egész képet.”

Amint sikerül ráérezned a természetes fény varázsára, észre fogod venni, hogy az évszakok váltakozásával a fény is változik. „Felhős napokon a zöldek nagyon élénkek, ez a nyári fotókon mutat jól” – mondja.

A távoli felvételkészítés és az időzítők titka

Piros vízhatlan ruházatot, narancssárga sisakot és túrabakancsot viselő férfi áll egy tátongó jégbarlang belsejében.

Tagadhatatlan, hogy Izland jégbarlangjairól fenséges fotókat lehet készíteni, Ása azonban elárulja, hogy ha ilyen helyen akarunk fotózni, jó pár nehézséggel kell számolnunk. „A gyenge fényviszonyok és a barlangok tetejéről nagy mennyiségben csöpögő víz alaposan próbára teszi a fényképezőgépet” – mondja. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 16-35mm f/2.8L III USM objektívvel, 16mm, 1/80 mp, f/2.8 és ISO4000 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Ása Steinars tájfotós meleg téli ruhában sétál be egy óriási izlandi jégbarlang belsejébe.

„Ez az egyik kedvenc képem Izlandról” – vallja be Ása. „Csak ritkán fordul elő, hogy a gleccserlagúna befagy, és végig lehet sétálni a jégen, be egészen a jéghegy barlangjaiba.” A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 16-35mm f/2.8L II USM objektívvel, 16mm, 1/800 mp, f/2.8 és ISO320 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Ásának gyakran kell megküzdenie az abból eredő nehézséggel, hogy egyszerre fotós és fotóalany. Beállítja a fényképezőgépét az állványon, majd távolról, a telefonjáról aktiválja a készüléket a Canon Camera Connect alkalmazás használatával. Telefonja képernyőjével fókuszálja a fényképezőgépet, majd 2 vagy 10 másodpercre beállítja az időzítőt, hogy legyen ideje eltenni a telefonját, és az ne legyen rajta a kész képen. Lényegében ez egy olyan szelfi, amely mégsem tűnik annak.

Máskor a fényképezőgép beépített időzítőjét használja, és közben arra a talajra fókuszál, amelyen állni fog, vagy pedig azon a környéken valamilyen objektumra. Ezt követően beállítja az időzítőt, és felveszi a kívánt pózt. Ez különösen praktikus hosszú záridők használatakor.

„Izlandon rengeteg képet készítek az északi fényről, ilyenkor a távkioldó vagy az időzítő szerepe kulcsfontosságú” – mutat rá Ása. „Mivel hosszú záridővel kell fotózni, nem szabad, hogy a fényképezőgép bemozdulása miatt elmosódjon a felvétel. A Canon Camera Connect alkalmazás kioldója a legjobb, de ennek hiányában a kétmásodperces időzítő is segít abban, hogy az exponálógomb megnyomása miatti esetleges rezgések még a kép elkészülte előtt megszűnjenek.”

Csiszolj szerkesztéssel a stílusodon

Zöldellő hegyvonulat, középen egy vízeséssel.

Ha gyenge fényviszonyok mellett fotózunk vízesést, ilyenkor kevesebb az árnyék, ezáltal az egész kép expozíciója egyenletesebb tud lenni. Amint sikerült kiválasztani a végleges képet, ezt utólag még tökéletesebbé tudjuk tenni valamilyen szerkesztőprogram segítségével. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 16-35mm f/2.8L III USM objektívvel, 16mm, 1/125 mp, f/7.1 és ISO250 beállításokkal készült. © Ása Steinars

Az aurora borealis drámai, zöld fényei egy nagy tó mellett álló, kivilágított ablakú ház felett.

Ása szerette volna valamilyen plusz elemmel hatásosabbá tenni az aurora borealis eleve lenyűgöző látványát, ezért keresett egy témát a fotó előteréhez. „Rábukkantam egy kivilágított házra, amely még érdekesebbé tette a képet” – mondja. Amikor olyan témát fotózunk, mint amilyen az aurora borealis, fontos, hogy alaposan átnézzük a végleges képeket, majd a legjobbat válasszuk ki az utómunkára. A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 16-35mm f/2.8L III USM objektívvel, 16mm, 2.5 mp, f/4 és ISO3200 beállításokkal készült. © Ása Steinars

„A szerkesztés ma a fotózás jelentős részét teszi ki,” – mondja Ása – „de ettől függetlenül is hasznos, ha később jó alaposan megnézed a képeidet.” A RAW fájlformátummal való fotózást javasolja, mert ezzel lehet a legtöbb adatot rögzíteni és az utómunkálatok során maximális szabadságot élvezni. A Canon beépített ’képstílusai’ – amelyek között például a Tájkép, a Semleges és a Valósághű beállítások egyaránt megtalálhatók – egységes színpalettát és hangulatot kölcsönöznek a képeidnek. De igazán csak a fotóid átnézésével tudod megállapítani, hogy mi az, amit jól csinálsz, és miben kell még fejlődnöd.

Ása minden kezdő tájfotósnak azt javasolja, hogy fektessen be valamilyen fényképszerkesztő programba, például a Canon Digital Photo Professional (DPP) vagy az Adobe® Photoshop® Lightroom® szoftverbe. Hasznos, ha a program tartalmaz előbeállításokat – ezek lényegében a szoftveren belül használható egyéni szűrők –, de semmi sem helyettesítheti az utómunkálatokkal kapcsolatos megfelelő ismereteket.

„Kezdetben érdemes előbeállítás-csomagokat használni, de ne feledd, ezek nem jelentenek olyan garantált megoldást, amelynek köszönhetően minden képed nagyszerű lesz” – fejti ki. „Ha vannak is jó előbeállításaid, ettől még a szerkesztés oroszlánrészét neked magadnak kell elvégezned.”

Kísérletezz és gyakorolj folyamatosan

Egy hosszúszárnyú bálna ugrik elő a vízből, háttérben a drámaian fehér horizont.

Ása azt javasolja, hogy ha csak teheted, mindenhova vidd magaddal a fényképezőgépedet – hisz sosem tudhatod, mikor jön el a tökéletes felvétel pillanata. „Egyszer bálnalesen voltam, amikor hirtelen óriási csobbanást hallottam a hátam mögül. Megfordultam, és egy hosszúszárnyú bálna pont akkor ugrott fel a levegőbe” – meséli erről a képről. „Nagyon boldog voltam, hogy sikerült egy teljes sorozatot készítenem a vízből előtörő bálnáról.” A fotó Canon EOS-1D X Mark II fényképezőgéppel és Canon EF 70-200mm f/2.8L IS II USM objektívvel, 150mm, 1/5000 mp, f/3.2 és ISO640 beállításokkal készült. © Ása Steinars

A kezdő fotósoknak vagy a tájfotózásban minimális tapasztalattal rendelkezőknek Ása azt javasolja, hogy nézzék meg mások képeit, és tanuljanak belőlük. Azt tanácsolja, hogy keress olyan fotósokat, akiket nagyra tartasz, és nézd meg, hogyan dolgoznak a fénnyel, hogyan komponálják meg képeiket, és hogyan találnak rá kreatív látószögekre.

A legjobb tippje igazán egyszerű. „Bárhová megyek, szinte mindig van nálam fényképezőgép, és több mint tíz éve így teszek” – árulja el. „Minél többet gyakorolsz, annál jobb fotóssá válsz. Ilyen egyszerű. A fejlődéshez idő kell. Senki sem születik természetfotósnak.”

Írta: Gary Evans

Kapcsolódó termékek

Kapcsolódó cikkek