Tippek és technikák a jobb svenkeléshez

A svenkeléssel mozgásba hozhatod a fényképeidet és drámaibbá varázsolhatod őket, legyen szó nagy sebességgel mozgó alanyok dinamikus háttér előtti megörökítéséről, vagy lassabb alanyok mozgásba lendítéséről.

A svenkelés technikájával bármely fényképezőgéppel színvonalasabbá teheted képeidet. És persze nem kötelező nagy sebességű témákat fotózni. A svenkelés arra is tökéletes, hogy a lassabb témákról készült fényképeken a mozgás érzését keltsük, mivel a mozgás által kiváltott elmosódás miatt sokkal gyorsabbnak tűnnek az alanyok, mint amilyenek valójában voltak.

A pásztázás egy olyan kreatív technika, amellyel a mozgás élethű érzetét keltheted az akciófotókon. Ha rövidebb záridővel próbálsz kimerevíteni egy gyorsan mozgó alanyt, kevésbé drámai eredményt kaphatsz, mert az alany inkább egy szobor hatását fogja kelteni. De ha hosszabb záridőt használsz, és közben ugyanolyan sebességgel mozogsz (vagy svenkelsz) a kamerával, mint ahogy az alany, akkor a mozgó alany éles marad a képen, míg a háttér és a mozdulatlan tárgyak lágyan elmosódnak.

Azon túl, hogy érzékelteti a sebességet, a pásztázás abban is segíthet, hogy élesebb képet készíts egy mozgó alanyról, ráirányítva a néző figyelmét, de elrejtve a nem túl kellemes látványt nyújtó háttereket. Bármi legyen is a célod, a svenkelés remek készség, és ahhoz, hogy hatásosan művelhesd, sokat kell gyakorolnod. A svenkeléshez jól kell tudnod kezelni a fényképezőgépet, ezért semmi sem helyettesíti a tapasztalatot.

A különböző pályasportok ideális témául szolgálhatnak a svenkelés gyakorlásához, mivel többszörösen lehetőséged nyílik a technikád tökéletesítésére, hiszen a futók, a lovak, a krosszmotorosok vagy a versenyautók minden körnél elhaladnak előtted. Otthon pedig a kertben játszó gyerekek vagy háziállatok fotózása ideális alkalom a mozgó alanyok fényképezésének gyakorlásához.

Válts Záridő-előválasztás (Tv) vagy teljesen Manuális (M) módba, és add meg a záridő értékét.

Az ideális záridő több tényezőtől függ: az alany mozgási sebességétől, a tőle való távolságodtól, a fényképezőgéphez használt objektívtől és a háttér homályosságának elérni kívánt mértékétől. Kezdj nagyjából 1/60 másodperces záridővel, és ezt tovább csökkentheted, amikor már jobban tudod követni a mozgást. A nagyobb mértékű elmosódáshoz próbálkozz 1/30 másodperces vagy hosszabb záridővel, a kisebb elmosódáshoz pedig 1/125 másodperccel. Ne felejtsd el kikapcsolni a képstabilizátort – hacsak nem olyan objektívvel fotózol, amellyel lehetőség van IS 2. módban fotózni – ha igen, használd ezt. Ebben a módban az IS rendszer a függőleges rázkódást korrigálja, viszont az alanyt követő vízszintes mozgást nem.

Néhány téma esetén rövidebb záridőre van szükség, hogy ne mosódjanak el teljesen. Például egy versenyautó lefotózásához valószínűleg rövidebb záridő kell, mint egy bicikliséhez. 1/200 vagy 1/400 másodperces záridővel is nagy mértékű elmosódást érhetsz el a képeken, ha sikerül követned a gyorsan mozgó alany sebességét.

Ha Manuális üzemmódban készítesz felvételt, a jó expozícióhoz a rekesznyílás beállítására is szükséged lesz. A Záridő-előválasztással (Tv) a fényképezőgép gondoskodik helyetted a beállításról.

A felvételkészítési módot állítsd Sorozatfelvételre. Így amellett, hogy a fontos pillanatokat nagyobb eséllyel örökítheted meg, az exponálógomb lenyomásával minimálisra csökkentheted a fényképezőgép bemozdulását is.

Mivel a háttérnek elmosódottnak kell lennie, annak egyes részletei kevésbé lesznek fontosak a fényképen. A színek összességében azonban fontos részét képezik majd a fotónak, mivel ezek foglalják keretbe az alanyt. Ha teheted, olyan háttért válassz, ami kontrasztban áll az alannyal, így jobban kiemelheted, és így jobban is mutat az elmosódott csíkos háttér a felvételen. Elég néhány próbafelvétel anélkül, hogy a téma a helyén lenne, és hamar rá lehet jönni, hogy rejlik-e benne lehetőség. A vízszintes vonalak, mint például a kerítés vagy az út széle, gazdagabb szerkezetet adnak a képnek, és nagyobb sebességérzetet keltenek. Ha gyenge fényviszonyok mellett fényképezel, az elmosódott háttérfények igazán drámai hatást adnak a képekhez.

Ha nem szeretnéd, hogy a fényképezőgép svenkelés közben új fókuszt keressen, használd a fényképezőgép autofókuszát AI Servo AF módban, hogy kövesse az alanyt – és attól függően, hogy milyen messze helyezkedsz el az eseménytől, érdemes kitapasztalni, hogy inkább az egypontos AF vagy az AF-zóna segítségével érhetsz el jobb eredményt.

1. Állj meg stabilan, vállszélességű terpeszben a kiválasztott háttérrel szemben. Svenkelés közben csak a felsőtested mozogjon, azaz derékból fordulva kövesd az eseményt.
2. A sorozatfelvételt használva jóval azelőtt nyomd le az exponálógombot, hogy az alany az általad kiválasztott háttér elé érne, és folyamatosan fotózz, amíg el nem halad azon a helyen.
3. Egyenletes mozgással kövesd az alanyt – de ne csak akkor, amikor a felvételt készíted. Előtte, közben és utána is kövesd a mozgást, és tartsd a fényképezőgépet és saját magadat is stabil helyzetben, csökkentve ezáltal a függőleges és döntött mozgást. A keresővel (ha fényképezőgéped rendelkezik ilyennel) ez könnyebb lehet, mint LCD-képernyő használatával.

A svenkelést gyakorolni kell, ne ess hát kétségbe, ha az első képek nem sikerülnek túl jól. Készíts sok képet, így rájöhetsz, egy-egy kép miért lett jobb, mint a többi. Talán nem jól volt beállítva a záridő, vagy az alany túlságosan el van mosódva a képen? Ezután a következő fotókon a gyakorlatban is alkalmazd, amit tanultál.

Természetesen ha az alany tökéletesen fókuszban van, és selymesen elmosódik a háttér, akkor jó munkát végeztél. A svenkelés remek szórakozás, és nagy eséllyel újból meg szeretnéd majd próbálni!

Ha már elsajátítottad a svenkelés technikáját nappali fényviszonyoknál, megcsillogtathatod kreativitásod éjszakai fények mellett is, és fénycsíkokkal teheted még érdekesebbé a svenkeléssel készített képeidet.


Szerző: Marcus Hawkins