A fekete-fehér hosszú expozíció művészetének elsajátítása

Stephen McNally a fekete-fehér hosszú expozíciós fotózás mestere, több kiállítással büszkélkedhet, és a műfaj iránti rajongása az évek során csak nőtt. Mivel fodrászként dolgozik, a fotózás arra készteti, hogy kimozduljon a szabadba, új helyszíneket keressen, új szemmel lássa az ismerős helyeket, és ez hatalmas elégedettséggel tölti el.

Az alábbiakban megtudhatjuk, hogyan fejlődött Stephen munkája a folyamat és a felszerelés tekintetében – és miért lelkesedik annyira a technika iránt.

Stephen kezdetben népszerű témákat fotózott, például tengerparti tájképeket naplementekor és napfelkeltekor, majd később úgy döntött, hogy valami másra vált, ami nagyobb kihívást jelent számára. „Egyszerűen elegem lett ebből, hiszen mindenki ezt csinálta. Nagyobb kihívások elé akartam állítani magam, és több dolgot akartam csinálni a fényképezőgéppel” – magyarázza.

Amellett, hogy szürreális hatást kölcsönöz egy fényképhez, a hosszú expozíció vonzerejének nagy része a meglepetés ereje – nem tudod, hogy milyen lesz a kép, amíg le nem nyomod a zárat és meg nem látod a képernyőn. Amikor a fényképezőgép zárja hosszú ideig nyitva van, a fényképen a természetben mozgó tárgyak, például a víz, a felhők vagy akár az emberek által létrehozott mozgás nyomvonala jelenik meg. A képnek ez a része ellentétes a jelenet mozdulatlan témáival, amelyek tűélesek maradnak.

Ahogy Stephen fogalmaz: „A fénykép finomsága vonz engem. A hosszú expozíciójú fényképezés ellaposítja a tengert, még akkor is, ha a szem hatalmas hullámokat lát, amelyek oda-vissza mozognak. Egy hosszú expozíciós fotón mindezt megállíthatod – ez a varázslatos benne.”

Stephen újra és újra ugyanazokra a helyekre tér vissza Anglia északnyugati részén. Kedvenc fái is vannak, és szívesen látja, hogyan változnak az évszakok során. Amikor új helyre érkezik, először a tájat veszi szemügyre, és megjegyzi azokat a helyeket, ahová vissza akar térni.

Ha tengeri tájakat fotózol, „ki kell ismerned az árapályt” – tanácsolja. „Általában a távozó dagályt fotózom. Ha az érkező dagályt fényképezed, a fényképezőgép az expozíció során elmozdul, így a képek nem lesznek élesek. A távozó dagály sokkal stabilabb.

Stephen ősszel szokott fotózni, mivel az égbolt hosszú expozícióval történő megörökítéséhez jobb egy borult vagy akár felhős nap, mivel így természetesen több fény jut a kamerába. „Nyár közepén nem szoktam fényképezni, mert akkor hajnali 2-kor el kellene elindulnom, ezért általában szeptemberben kezdek, mivel akkor a hajnal 6 óra körül van. Tanulmányozom a helyszíneket, hogy mikor kel fel a nap, és hová vetül majd a fény. Ha homályos és részben felhős az ég, akkor tudom, hogy van mivel dolgoznom” – magyarázza. Azzal kezdi, hogy megnézi a hisztogramot a fényképezőgépén, hogy kiszámolja a rendelkezésre álló fényt és azt, hogy mennyi ideje lesz.

Stephen fényképeinek melankolikus hangulata van, ami részben a témának köszönhető. Gyakran az ipari területekre vagy elhagyatott épületekre összpontosít – olyan helyekre, amelyek ma már elhanyagoltak, de egykor tele voltak élettel. „A régi épületek vonzanak” – mondja. „Amikor nemrég a walesi Anglesey-ben jártam, belebotlottam ebbe a régi parasztházba (lásd a fenti jobb oldali képet), és arra gondoltam, vajon mióta áll ez a farm romokban? És miért kellett lemondaniuk a fenntartásáról? Hol vannak azok az emberek, akik itt éltek és dolgoztak?”

Ezek a múltbéli emlékek is remekül mutatnak monokróm felvételeken. „A fekete-fehér fotózásnál a kompozíció kerül a középpontba, hatásosnak kell lennie” – teszi hozzá.

A fényképezőgép váltás lehetővé tette Stephen számára, hogy alkalmazkodjon a folyamatához. Egy Canon EOS 450D-vel kezdett (amely helyét a Canon EOS 850D vette át), majd áttért a Canon EOS 60D-re (amely helyét a Canon EOS 90D vette át), és legutóbb a Canon EOS R6-ra. Annak ellenére, hogy tükör nélkülire váltott, Stephen továbbra is használhatja kedvenc EF-objektívjeit a minőséget nem befolyásoló Canon EF-EOS R objektívadapter segítségével.

„Imádom a Canon EOS R6 érintőképernyőjét, rendkívül intuitív. A képernyő megérintésével módosíthatom az f-értéket vagy az ISO-értéket” – mondja.

Stephen gyakran fényképez Bulb üzemmódban, ami lehetővé teszi, hogy a zárat addig tartsa nyitva, amíg az ujja a kioldógombon van. A kioldókábel használatával elkerülhető a fényképezőgép bemozdulása, amelyet a zár lenyomva tartása okoz. „Az Bulb üzemmód elengedhetetlen a zár hosszú ideig történő nyitva tartásához, amikor sötétben vagy 10 vagy 16 fokozatú ND [semleges sűrűségű] szűrővel fényképezünk” – mondja.

Stephen gyakran több fényképezőgépet is magával visz egy fotózásra, így töltve el az időt. Amikor egy 20 perces expozíciót készít a Canon EOS R6 fényképezőgépével, egy másik fényképezőgépet is fel tud állítani egy eltérő szögben, és ezzel elfoglalja magát, amíg várakozik.

Az utolsó eszköz Stephen tarsolyában a szerkesztőszoftver. RAW-ban és színesben fényképez, így több információval dolgozhat a szerkesztés során. Ezután a képet fekete-fehérre konvertálja, majd olyan szoftverekkel szerkeszti, mint az Adobe Photoshop vagy az ingyenes Canon Digital Photo Professional (DPP). „Beállítom a szinteket és a görbéket, és hozzáadok néhány árnyalatot. Ha 10 percnél tovább dolgozom egy fájlon, azt inkább törlöm. Szeretném elkerülni a túl sok szerkesztést, ezért igyekszem a felvételeket már a fényképezőgéppel jól elkészíteni” – magyarázza.

A gyenge megvilágítás és a kiváló minőségű, hosszú expozíciós fotózás meglehetősen nagy kihívást jelent. „10-ből kilencszer nem sikerül” – magyarázza Stephen. „A legjobb, amit azok tehetnek, akik szeretnék felfedezni ezt a műfajt, hogy kísérleteznek, és már az első napsugaraknál munkához látnak” – teszi hozzá.

„Hasznos lehet egy legalább 10 fokos ND-szűrő. Alternatív megoldásként gyenge fényviszonyok között is fényképezhetsz, közvetlenül hajnal előtt. Hajnal előtt akár 50 másodperces expozíciókat is készíthetsz, ami kiváló eredményekhez vezethet. Ha a horizonton sötétebb van, fordított gradációs ND-szűrőket is használok, mivel az lesz a legvilágosabb pont, amikor a Nap felkel.”

Keress egy helyet, ismerd meg a helyszínt, használd ki a kora reggeli órákat, és próbáld ki Stephen technikáját a hosszú expozíciójú fekete-fehér fotók készítésére. Stephen utolsó tanácsa a következő: „Gyűjts össze annyi információt, amennyit csak tudsz, és aztán ültesd át a gyakorlatba. Soha nem kapod meg, amit akarsz, ha nem fektetsz bele energiát.”



Írta: Natalya Paul