TÁVCSÖVEKKEL KAPCSOLATOS GYIK

A nagyítás a puszta szemmel látott és a távcsővel kapott kép méretének aránya. Ha például egy távcső 10-szeres nagyítással rendelkezik, a tárgyak 10-szer nagyobb méretben jelennek meg. Más szóval a távcsövön keresztül a tárgyak, 100 méterről akkorának tűnnek, mintha 10 méterre lennének.

Egy fényképezőgépnél egy 1000 mm-es teleobjektív ötször nagyobb nagyítást nyújt, mint a 200 mm-es objektív. Ugyanez érvényes a távcsöveknél is, egy 20-szoros nagyítású távcső esetén a tárgy nagyítása ötször nagyobb lesz, mint egy 4-szeres nagyítású távcső esetén. Az egyetlen különbség az, hogy a teleobjektívnek a fényképezőgép meglehetősen széles rekesznyílására kell nagyítania a képet, míg a távcsőnek az emberi szem viszonylag kisebb íriszére. Vegyünk például egy 12-szeres nagyítású távcsövet. Egy 35 mm-es, egyaknás tükörreflexes fényképezőgépen ugyanilyen nagyítású kép eléréséhez 700-800 mm-es teleobjektívre lenne szükség. Különböző típusú távcsövek: prizmás távcsövek és Galilei-féle távcsövek.

A felbontóképesség határozza meg, hogy a távcsövek milyen tisztán teszik lehetővé a részletek megkülönböztetését. Mivel az emberi szem retináján a kúpos látáscellák területegysége kicsi, egy bizonyos ponton túl a felbontóképesség nem növelhető. Ennek egyetlen módja egy megfelelő távcső használata. Egy 10-szeres nagyítású távcsővel a szokásosnál 10-szer nagyobb lesz a felbontóképesség.

Nem minden távcső szolgáltatja a készüléken feltüntetett nagyítási arányt és felbontóképességet. Ha túl sok a leképezési hiba, nem lesz megfelelő a felbontóképesség. Legyen akármilyen kiváló is a távcső, a kép rázkódása miatt csökkenni fog a felbontóképesség. Minél nagyobb a nagyítási arány, a kéz rázkódása annál inkább befolyásolja a képet. Általánosságban elmondható, hogy azok a távcsövek, amelyek 10-szeresnél nagyobb nagyítással rendelkeznek, nem ajánlottak kézi használatra. A probléma kiküszöbölésére a Canon itt is alkalmazta a fényképezőgép-lencsék fejlesztésénél elért csúcsminőségű technológiát. Az ideális felbontóképesség elérése érdekében a kettős térlencsék, UD lencsék és aszférikus lencsék használata mellett a Canon saját eredeti képstabilizációs technológiáját is alkalmazza (az IS sorozatnál), amely jelentős mértékben javítja a kéz rázkódásának hatásait. Ezek együttes eredménye, hogy a Canon távcsöveivel a madarak minden tolla élesen és tisztán látható.

A távcsövek egyes típusainál eltérő az optikai szerkezet felépítése, így még azonos nagyítási aránynál is eltérő lesz a befogott látómező. A távcsővel látható kép szélességét látómezőnek nevezzük. Nagy erdőben a madarak megfigyeléséhez célszerű szélesebb látómezejű távcsövet használni.

• Valóságos látómező

Ez a távcsövön keresztül látott kép, amelyet a tárgylencse középpontjától mérnek, és fokokban (szögérték) adnak meg. Minél kisebb a távcső nagyítása, annál szélesebb a valóságos látómező, és minél nagyobb a nagyítás, annál szűkebb a látómező. Ennek következtében nehéz összehasonlítani a távcsöveknél a valóságos látómező értékét, ha a távcsövek eltérő nagyításúak.

• Látszólagos látómező

Ezen érték az ISO 14132-1:2002 szabványban lefektetett számításon alapszik, és azt a látómezőt jellemzi, amelyet a távcsőbe nézve látsz. Ez az érték a különböző nagyítású távcsöveknél is összehasonlítható. Általában akkor beszélünk széles látómezőről, ha a látszólagos látómező értéke 60° vagy annál nagyobb.

A fényerő a távcsövek típusainál változó. Ezt elsősorban a távcső ára és mérete határozza meg. Az igényeknek megfelelően a fényerő számos fokozata létezik.

• Frontlencse

Amikor a szemlencsét mintegy 25 cm-ről nézzük, az ekkor látható fényes kör elnevezése frontlencse. A milliméterben mért átmérőt pupilla-rekesznyílásnak nevezik. Minél nagyobb a frontlencse, annál világosabb képet állít elő a távcső, és a fényerőt a frontlencse rekesznyílásának négyzetével fejezik ki.

Az emberi pupilla világosban általában 2-3 mm, távcsövek frontlencséjének pedig mintegy 3 mm értékűnek kell lennie. Éjszaka a pupillánk kb. 7 mm-re kitágul, így az éjszakai használathoz megfelelően nagy frontlencsével rendelkező távcsövet kell választani. Az ilyen távcsöveknek azonban az a hátrányuk, hogy nagyok és nehezek.

• A tárgylencse elérhető rekesznyílása

A tárgylencse azon átmérőjét, amelyen a fény áthalad, a tárgylencse elérhető rekesznyílásának nevezik. Adott nagyításnál minél nagyobb a tárgylencse elérhető rekesznyílása, annál világosabb kép látható a távcsövön keresztül. Ez ugyanaz a hatás, mint amikor a teleobjektív nagy objektívátmérővel rendelkezik. A három mennyiség közötti kapcsolat a következő:

Frontlencse rekesznyílása = Tárgylencse elérhető rekesznyílása / Nagyítás

Azok az ideális távcsövek, amelyek használata közben az ember elfelejti, hogy távcsövet használ. Ha egy széles látóterű távcsövet vásárolsz, és a képminőség elsőrendű (az is elég, ha nincs nagy eltérés a puszta szemmel látott képtől), sok-sok élvezetes órát szerzel magadnak. Néhány embernél az a téves nézet alakult ki, hogy mivel csak az objektív közepére koncentrálnak, az már nem számít, ha elmosódott a kép külső része. Normális esetben a retina torzításmentes képeket vetít ki, így amikor elmosódott képeket nézel, az agy megkísérli figyelmen kívül hagyni ezeket. Ha hosszabb időn keresztül tudatosan megpróbálod elutasítani a homályos képeket, jó esély van arra, hogy nagyon elfáradsz, vagy akár meg is betegedhetsz. A képminőség nehezen határozható meg pusztán egy műszaki adatlappal. A legegyszerűbb és a legbiztonságosabb mód, ha ténylegesen kipróbálod a távcsövet. Távcső vásárlásakor a következő szempontokat vedd figyelembe.

• Csak egy képet látsz vagy kettőt?

A távcsövek két lencsét használnak egymással párhuzamosan. A lencsék azonban kicsit elmozdulhatnak, ha a gyártás során nem tökéletes az illesztésük, vagy a szállítás során ütés éri őket. Ezekben az esetekben két képet fogsz látni. Hiába javíttatod meg a távcsövet, a lencsék egy kisebb zökkenéstől is elcsúsznak. Ilyen típusú távcsövek vásárlása nem javasolt.

• Kellően éles a kép?
  

Győződj meg róla, hogy egy felirat szövege, vagy a vékony faágak kristálytisztán látszódnak-e. Arról is győződj meg, hogy az éjszakai fények és a csillagok nincsenek-e elmosódva, valamint az alakok nem torzak-e. Ha csak a távcső egyik lencséjén nézünk keresztül, nehéz lehet megállapítani, mennyire tiszta a kép. Próbálj ki több távcsövet is, így képes leszel különbséget tenni.

• Úgy tűnik, mintha összefutnának a színek? Van-e elszíntelenedés?
  

Amikor egy fehér tárgyra nézel, szivárványszerű kör jelenik meg. Nagyobb rekesznyílású és nagyítású távcsövek esetén a képminőség általában romlik, ezt kromatikus aberrációnak nevezzük. A színek ezenfelül a bevonat és a különböző lencsefelhasználás miatt is változhatnak. Irányítsd a távcsövet egy fehér képre, és nézd meg, mennyire látod fehérnek. Az elszíneződés megelőzése érdekében a Canon átvette az EF sorozat UD lencséit (15X50 IS AW, 18X50 IS AW, 10x32 IS, 12x32 IS és 14x32 IS), amelyek kiváló optikai technológiájukról ismertek. Ezenfelül a „super spectra” bevonatnak köszönhetően világos és tiszta képeket tudunk garantálni.

• Tiszta a teljes kép?

A fogyasztói igények kielégítése érdekében többféle széles látóterű távcső létezik. Az is előfordul azonban, hogy „kénytelenek vagyunk” szélesebb látóteret adni a távcsőnek, ami a lencse szélénél a képminőség romlását eredményezi. Az esetek többségében ez a tér görbülete miatt következik be. Irányítsd a távcsövet egy falra, fókuszálj egy egyszerű dologra, és nézd meg, teljesen tisztán látod-e. Ha a tér görbülete nagy, a szélek elmosódva jelennek meg. Ilyen távcsövek vásárlása nem ajánlott. A tér görbületének nagymértékű csökkentése érdekében a Canon térlencsét és aszférikus lencsét alkalmaz. A Canon távcsöveivel kiváló képminőségben lehet részed.

• Torzított a kép?

Előfordulhat, hogy a távcsövön keresztülnézve egy épület ablakainak merőleges vonalai vagy a téglák görbültnek látszódnak a lencse széleinek környékén. Ezt a jelenséget torzításnak nevezzük. Nagymértékű torzítás esetén nem csupán a teljes tárgy torzult, de a távcső mozgatása közben úgy fog tűnni, mintha a tárgy „elfolyna”, és ezáltal nehezen láthatóvá válik. A torzítás kivédése érdekében a Canon precíziós aszférikus lencséket használ.

• Megszünteti a „képremegést”, ami a távcsövek legnagyobb problémája volt. A legfejlettebb képstabilizátort használja.

  Aki valaha használt már távcsövet sporteseményen vagy koncerten, szinte mindenki tapasztalta már, mennyire rázkódik a kép, és azt érezte, mennyire használhatatlanok a távcsövek. A felhasználók legfőbb panasza a kép remegése volt. Minél nagyobb fokú a nagyítás, annál nagyobb a képremegés. Általánosságban elmondható, hogy egyetlen olyan távcsövet sem szabad hosszú ideig használni, amely nagyítása 10-szeresnél nagyobb. A múltban az állvány használata volt a legjobb megoldás. Az állványok azonban nagyok, és nem használhatók mindenhol. Mivel a madárlesen rengeteget sétál az ember, érdemes legfeljebb 7-szeres vagy 8-szoros nagyítású távcsövet használni, még akkor is, ha normál esetben 10-szeresnél nagyobb nagyítású távcsőre lenne szükséged.

A Canon a világon az első, aki aktív optikai képstabilizátort használt az IS sorozatnál. Egy mikroprocesszor által vezérelt optikai rendszer ellensúlyozza a mozgást, így a kézremegés többé nem tényező. Ennek eredményeként akár egy 10-szeresnél nagyobb nagyításnál sem szükséges az állvány használata. Sőt, akár egy mozgó platformról is használhatjuk őket.

• Széles látómező elsőrendű képminőséggel. Kettős térlencse használata.

• Könnyű és vízálló: szabadtéri használatra is tökéletes.

Jelenleg három gyártó létezik, beleértve a Canont is, amely képstabilizáló technológiával kínálja távcsöveit.

• Változtatható szögű prizmás típus

A függőleges és vízszintes irányú remegést két érzékelő érzékeli. A bal és a jobb oldali teleszkópban található változtatható szögű prizmákat egy mikroprocesszor vezérli a beeső fény törésszögének folyamatos módosítása érdekében. Ezt a rendszert a Canon IS távcsöveiben használják.

Előnyei: kompakt, könnyű kialakítás; a képstabilizátor aktiválását követő azonnali reakció (a rendszer a gomb lenyomását követően azonnal üzembe lép); stabil kép, akár pásztázás közben is. 

Hátránya: akkumulátort igényel.

• Optikai objektíveltoló rendszerű típus

Ez hasonlít a változtatható szögű prizmás típusra, azzal a kivétellel, hogy itt a remegést korrigáló optikák normál lencsetagok, mozgásuk vezérlése pedig egy felfüggesztett rendszerben történik – a Canon EF lencse-sorozatában található képstabilizátorhoz hasonlóan.

Előnyei: nagyobb tisztaság és nagyobb mértékű korrekció szélsőséges bemozgások, mint például egy hajó billegése, vagy a lassú légzés általi mozgás esetén egyaránt.

• Giroszkópos típus

A nagy sebességű motorral hajtott giroszkóp egy prizmához van rögzítve. Nem számít, hogy a távcső mennyire remeg, a kép stabil marad. Ezt a rendszert a Fujinons Stabiscope S1240 és S1640 típusokban használják.

Előnye: rendkívüli módon ellenáll az erős rázkódásnak vagy bemozdulásnak. Hátrányai: egy perces késés a 12 000 ford./perc fordulatszámú motor indítása miatt; nehéz; ez a rendszer nem képes különbséget tenni a rázkódás és a pásztázás között, emiatt a kép pásztázás közben nem stabil; akkumulátort igényel.

• Mechanikus típus

A prizmarendszer a Cardanic Suspension rendszerhez van rögzítve, amely megakadályozza a prizmák mozgását, függetlenül attól, hogy mekkora mértékű a remegés. Ezt a rendszert a Zeiss 20x60S Professional típusban használják.

Előnyei: nem szükséges akkumulátor, mivel a rendszer mechanikusan működik; a képstabilizátor aktiválását követő azonnali reakció (a rendszer a gomb lenyomását követően azonnal üzembe lép).

Hátrányai: nehéz; ez a rendszer nem képes különbséget tenni a rázkódás és a pásztázás között, emiatt a kép pásztázás közben nem stabil.